Focimeccset már fotóztam néhányszor és bár rutinosnak nem mondanám magam, azért kezdek otthonosan mozogni a pálya szélén. A hétvégén belevetettem magam a kézilabda világába is: Veszprémben jártam a Bajnokok Trófeája döntőjén.

Saját kárán tanul az ember. De hogy ilyen amatőrséget elkövessek, azt nem gondoltam. Amikor a szeleburdiság visszaüt.

A múltkori elkeserítő eredményem után ismét a nyakamba vettem a masinát és az őszi kánikulában beálltam izzadni a Puskás Ferenc Stadion palánkja mögé. Célpontjaim ezúttal is focisták voltak, méghozzá a magyar és a dán válogatott.

Ismét lehetőségem volt részt venni egy focimeccsen, ahol a Nikon Magyarországnak hála kipróbálhattam egy igazi nagyágyút egy 400-as f/2.8 -as fényerejű objektív személyében. Az objektívvel maximálisan elégedett vagyok, ez a teljesítményemről közel sem mondható el.

Ezúttal Siófokon jártam a Coke Club Tankcsapda ikon koncertjén, ahol más együttesek adtak elő Tankcsapda számokat. Koncertet fotózni még mindig nehéz.

Életem legcsodálatosabb élménye volt, hogy eljutottam a Haladás-Arsenal focimeccsre Szombathelyre. A pálya szélén kattintgatva egyetlen kérdés motoszkált a fejemben: „Mit csináltál te idáig?!"

Sportfotó gyakorlat a golfpályán, természetfotós túra magánszervezésben és afrikai állatfotók a moziteremben.