A fotós munkában az is nagyon jó, hogy az ember olyan helyekre is eljut, ahová egyébként nem szeretne, de azért kíváncsi rá. Ilyen például a börtön, ahol néhány hete jártam.

Az egri börtönbe azon apropóból kerültem, hogy két vízilabdázónk, Szécsi Zoltán és Biros Péter érkezett ide, hogy meséljen a sportról és az eredményeikről a börtön lakóinak, mi pedig mentünk, hogy írjunk és fotózzunk az eseményen. Kicsit megilletődve vonultunk be a társalgóba, közben jó néhány biztonsági kapun és rácsos ajtón kellett átmennünk.

Úgy kellett fotózni, hogy az elítéltek arca ne látszódjon, ezért hátulról kattogtattam. Igyekeztem visszaadni a börtön sivár hangulatát, a rácsokat, a bútorokat, díszeket, a ruházatot és az őrök felszereléseit.

Az egyik rab nyilatkozott is nekünk és a börtönőrrel is tudtunk váltani néhány szót. A többi képem ebben a cikkben jelent meg.